Amikor 2020 márciusában a koronavírus-járvány odáig fajult, hogy globális veszélyhelyzetet kellett kihirdetni, bizonyára kevesen számítottak arra, hogy több mint két év múltán is milyen kínokkal kell szembenéznünk. Emlékezhetünk rá: a vírus terjedésekor, a fertőzéses és halálesetek növekedésekor az éltette a reményt, hogy ha majd lesz vakcina, akkor viszonylag hamar visszazökken minden a rendes kerékvágásba. Nemcsak az egészségügyi helyzet, hanem a gazdasági folyamatok is.
Aztán az első hullámot követték a többiek, most éppen az ötödik lecsengésénél tartunk. S bár a 2020 tavaszi nagy zuhanást követően a világgazdaság viszonylag gyorsan talpra állni látszott – 2021 elején már biztató adatokat publikáltak a statisztikai hivatalok –, a járványt követő válság miatt kialakult hiányok, mindenekelőtt az alkatrészekből (lásd chip) a piaci kereslet-kínálati viszonyok megborulása miatt az infláció fokozatos emelkedését váltották ki.
Erre tett rá egy lapáttal a február 24-én kirobbant orosz-ukrán háború, amely alapvetően az energia- és az élelmiszerárak növekedésén keresztül ugrasztotta meg a fogyasztóiár-indexeket világszerte – természetesen hol kisebb, hol nagyobb mértékben. Magyarországon például idén áprilisban több mint két évtizede nem látott éves inflációval (9,5 százalékkal) szembesültünk, s a jegybank és a kormány előrejelzései szerint még látunk ennél magasabb, kétszámjegyű szinteket is – ráadásul, ha nem lennének az árstopok (az üzemanyag és az élelmiszer, valamint a rezsicsökkentés), akkor még körülbelül 5 százalékponttal nagyobb pénzromlásról beszélhetnénk.
Ám így is ad elég feladatot mindenkinek, hogy kisakkozza:
- egyrészt hogyan tudja megőrizni a megtakarításai és a vagyona értékét az infláció, vagy legalább elérni, hogy az a lehető legminimálisabb mértékben csökkenjen,
- másrészt hogyan kezelje a meglévő hiteltartozásait, illetve belője, mikor vágjon bele beruházásokba, fejlesztésekbe, merthogy ezek az egyszer csak-csak – remélhetően inkább előbb, mint később – levonuló válság utáni növekedés zálogai.
Annak ellenére, hogy az infláció a cégek számára alapvetően azzal a hatással jár, hogy megnő a rezsijük, emelkedik az eszközeik, a munkabéreik költsége (erre rátett egy lapáttal a 2022. január 1-jétől érvényes minimálbér-emelés), aminek következtében csökkenhet a nyereségük. Különösen, ha még az ügyfeleik esetleg nem tudnak fizetni.
Ilyen helyzetben kézenfekvőnek tűnik, hogy a vállalkozás is árat emeljen. Csakhogy ez azzal a veszéllyel járhat, hogy ha nem sikerül jól eltalálnia az új árszintet, akkor visszaeshet a termékei iránti kereslet.
De ha nem kifizetődő az áremelés, akkor mit tehetnek a kkv-k?
Nos, mindenekelőtt meg kell próbálni növelni a hatékonyságukat. Ezt két módon is megtehetik:
- csökkentik a költségeiket, akár oly módon, hogy átszervezéseket hajtanak végre, a kevésbé hatékony tevékenységeket visszaszorítják, vagy akár le is építik, az ígéretesebbekre viszont nagyobb hangsúlyt fektetnek,
- növelik az értékesítés hatékonyságát, átalakítják az ügyfél- és a projektmenedzsmentet, ami azzal kecsegtet, hogy ugyanannyi erőforrással több bevételt lesznek képesek elérni.
Hasznos lehet, ha a cég felméri, rendben mennek-e az üzleti folyamataik, azok megfelelően rendszerezettek-e. Értve ezalatt, hogy pontosan tudják-e a dolgozók, mit kell tenniük.
Mivel az infláció növeli a bizonytalanságot, csökken az árstabilitás, nehezebb megjósolni a jövőbeli árakat, a vállalatok sokat nyerhetnek azzal, ha növelik a költéseik átláthatóságát, nyomon követését, valamint hatékonyabban tervezik meg, hogyan alakulhatnak a bevételeik és a kiadásaik.
Ugyanakkor a kkv-k a pénzügyeik automatizálásával munkaerőt válthatnak ki, azzal csökkenthetik a bérköltségeiket, hatékonyabbá tehetik a számlázás és pénzügyi tervezés folyamatait. Nem véletlen, hogy a már említett felmérés szerint az idei első negyedévi fejlesztési szándékok alapvetően a digitális korszerűsítésre irányultak, míg a gépek és gépjárművek beszerzése, valamint az ingatlanok fejlesztése háttérbe szorulni látszott.
A pénzügyek áttekintése különösen a mostani forintgyengülés közepette lehet üdvözítő. Azoknak a cégeknek, amelyeknek különböző devizákban is szükségük lehet forrásokra, fontos, hogy a devizakockázataikat és az ezzel kapcsolatos költségeiket minimalizálják.
E tekintetben hasznosak lehetnek a különböző devizákban nyújtott, könnyen hozzáférhető elektronikus és egyéb számlák, költségkártyák, kölcsönök és határidős ügyletek. A határidős ügyletek ugyanis mérséklik az árfolyamkockázatokat, miközben fokozzák a tervezhetőséget. A különböző devizákban nyújtott számlák, költségkártyák pedig minimalizálják a devizaváltással járó költségeket.
A határokon átnyúló kereskedést végző cégeknek meg érdemes igénybe venniük a határokon átívelő pénzügyi transzferekre specializálódott vállalatok szolgáltatásait. Ezáltal ugyanis gyorsabbá és költséghatékonyabbá válhatnak az átutalásaik.