Kártyával fizetek. Lassan közel másfél éve annak, hogy az addigi kérdést (Fizethetek kártyával?) felváltotta e kijelentő mondat. Így jelezheti szándékát az, aki készpénz helyett elektronikusan, ez esetben a plasztikjával kívánja rendezni a számláját. Mondjuk egy közértben.

2021. január 1-jén ugyanis hatályba lépett az a jogszabályi előírás, miszerint az online pénztárgéppel rendelkező kereskedők kötelesek legalább egy nem készpénzes fizetési lehetőséget biztosítani. Ez lehet betéti vagy hitelkártya, azonnali átutalásra épülő (például QR-kódos) mód, esetleg más megoldás. Azt természetesen a fogyasztó szíve-joga eldönteni, melyikkel él, azaz mivel fizet.

Azóta tehát nem sumákolhatnak a kereskedők, nem hivatkozhatnak például arra, hogy hibás a kártyaleolvasójuk, s éppen várnak a szerelőre, vagy, hogy – amint azt e sorok írója nem egyszer személyesen megtapasztalta – „nincs éppen ott a főnök, aki egyedül tudja kezelni a masinát”. Más kérdés, hogy azért ezek az esetek teljesen nem tűntek el, azokkal tavaly január 1-jét követően is lehetett találkozni. Méghozzá annak a sajnálatos következményeként, hogy az Európa-szerte is előremutató előíráshoz (a legalább egy elektronikus fizetés kötelezővé tételéhez) nem párosul szankció, vagyis a szabályt be nem tartókat nem bírságolják meg.

Ám reménykedjünk abban, hogy az idő előrehaladtával ezek az esetek jelentősen megritkulnak, s egy idő után végképp nem lesz olyan hely, ahol a kártyánkkal, vagy az azt rejtő okostelefonunkkal, esetleg okosóránkkal ne tudnánk kényelmesen, könnyen és gyorsan fizetni.

Tévhitek, félelmek

Ebbe belejátszik, hogy még mindig vannak kereskedők és szolgáltatók, akik ilyen-olyan okból ódzkodnak a POS-termináloktól. Például azért, mert – mint mondják – az sokba kerül nekik. Pedig ez egyáltalán nem igaz. Az e véleményen lévők általában nem veszik figyelembe, vagy nem is mérik fel, mekkorák a készpénzkezelés költségei – gondoljunk csak a bankjegyek tárolására, a szállítására, azok befizetésének díjára. S akkor még nem említettük, hogy a készpénztartásnak milyen biztonsági kockázatai vannak, nevezetesen, hogy például egy boltbetörés során az egész napi bevétel is eltűnhet. Miközben a készpénzkezelésre fordított idő és energia sem elhanyagolható mértékű.

Aztán akad, aki attól tart, a POS-terminál telepítése túl bonyolult és rengeteg időt emészt fel. Pedig, ha adottak a műszaki feltételek, akkor akár 24 órán belül megtörténhet a beüzemelés.

A számok magukért beszélnek

Ebbéli optimizmusunkat táplálhatják a készpénzmentes fizetési módok első, 2021-es teljes évének hivatalos, a Magyar Nemzeti Bank által publikált adatai is. Ezek szerint ugyanis az elektronikus pénzforgalom tavalyi bővülése még a koronavírus-járvány kitörése előtti szinteket is felülmúlta. Tovább nyílt az olló a kártyás vásárlások és készpénzfelvételek értéke között az előbbi javára.

A Magyarországon kibocsátott fizetési kártyák száma 2021 végén már meghaladta a 9,9 milliót, miközben tovább terjednek az innovatív fizetési kártyás megoldások. Már közel 1,3 millió mobiltárcába regisztrált plasztik létezett a tavalyi év végén, 16 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Azon kártyák száma pedig, amelyekkel történt vásárlási tranzakció az időszak során, már meghaladta a 6,7 milliót – ez az eddigi legmagasabb értéktől is mintegy 100 ezerrel magasabb szám.

Ez a növekedés természetesen alapvetően annak tudható be, hogy országszerte mintegy 155 ezer helyen lehet kártyával fizetni, az elfogadóhelyeken üzemelő POS-terminálok száma megközelítette a 240 ezret. A kártya fizikai jelenlétét nem igénylő elfogadóhelyek száma tekintetében is folytatódott a bővülés, számuk 2021 végén csaknem 35 ezret tettek ki.

Az is figyelemreméltó, hogy a belföldön lebonyolított tranzakciószám 2021-ben először törte át az 1 milliárdos határt, majdnem elérve az 1,2 milliárdos szintet, a tranzakcióérték pedig megközelítette a 10 ezer milliárd forintot.

KÖVESS MINKET

add_action( 'wp_footer', 'mycustom_wp_footer' ); function mycustom_wp_footer() { ?>